csere A: 1255 ? Chere [szn.] (HOkm. 8: 62); 1456 k. chereth (SermDom. 2: 151) J: ’kicserélés, váltás | Tausch’ # Sz: cserél 1456 k. chereleſth [sz.] (SermDom. 2: 132)

Valószínűleg orosz jövevényszó. |  ≡  Or. чepëд, (R.) чepéд ’sorrend; sorozat, szekvencia’, (N.) чepéд, чepeдá ’elszámolási egység a pásztorkodásban; csorda, nyáj’ [az eredetéhez és a más szláv nyelvekben való megfelelőihez vö. →csorda].  ⌂  Kiindulási alakja: *čeredъ ’csere, változás’ lehetett. A szó talán már a honfoglalás előtt bekerült a magyarba. A csere alak a valószínűleg kicsinyítő képzőnek értelmezett szóvégi d elhagyásával keletkezhetett; vö. →jegenye, →medve.  ⌂⇒  A magyarból: szlk.  (N.) čara ’váltás, csere’.

TESz. csere² a.; NytudÉrt. 88: 63; EWUng. cserebere, csordaNsztcsere¹; ↪-csere; ↪cserél