csöröge A: 1565 czoͤregeket (NySz.); 1590 czoͤroͤge (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 199); 1708 Tsö́rege (Pápai Páriz: Dict.); 1826 tsőrige (TudGyűjt. 2: 42); nyj. csërëgje (Nyatl.) J: 1 1565 ’szabálytalan alakú, zsírban kisütött sütemény | Hobelspan 〈Art Gebäck〉’ (↑); 2 1890–1906 ’metélt tészta | Schnittnudeln’ (ÚMTsz.); 3 1916 ’töpörtyű, tepertő | Speckgriebe’ (Nyr. 45: 43)
Származékszó szófajváltásának eredménye. | ⌂ A →csörög -e képzős folyamatos melléknévi igenevének főnevesülése. Az elnevezés alapja a zsírban kisütött száraz tésztadarabok csörgő hangja lehetett. A szó a →csörge párja, de attól függetlenül keletkezett. A 3. jelentés a →csörge ’töpörtyű, tepertő’ hatására keletkezhetett. A szónak ma leginkább az 1. jelentése él.
☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.Nszt ↪csöröge