csámborodik × A: 1789 bé-tſámporodának (Andrád: Anekd. 1: 211); 1890 elcsámborodik [▽] (Nyr. 19: 238); nyj. elcsámforodik (ÚMTsz.) J: 1 1789 ’az egyenes útról letér | (von der Straße) abweichen’ (↑); 2 1888 ’megbolondul | verrückt werden’ (Nyr. 17: 415); 3 1890 ’kószál | herumstreichen’ (↑); 4 1901 ’eltévelyedik | irregehen’ (ÚMTsz.)

csámborog × [1] A: 1875 csámborog (Nyr. 4: 43); 1916/ csámborgott (NSz.); nyj. csámforog, csámpojog (ÚMTsz.) J: ’kószál | herumstreichen’

Származékszó egy relatív fiktív tőből. |  ⌂  Az -r gyakorító képzős relatív tő a →csámporodik tövével függhet össze. Az abszolút tő a →csábít szócsaládjával és a →cammog tövével áll összefüggésben. A szó végződése különféle igeképzők. A szó belseji m feltehetőleg egy szervetlen toldalékhang.  ∼  Idetartoznak: csabukkol ’kószál, kóborol’  (1829: TudGyűjt. 11: 84); csámolyog ’ua.’  (1862: CzF.); csángurdi ’kóborló, csavargó; félbolond’  (1875: Nyr. 4: 43); (N.) csáfordi ’ua.’  (MTsz.)  (N.) csámburdi ’ua.’  (NyF. 56: 33).  ≂  Tisztázatlan idetartozású: 1270 chafurd  [hn.]  (Szentpétery: KritJ. 2/1: 87).

☞ EtSz. csámborog a.; TESz. csabukkol a. is; EWUng.→ cammog, csábít, csámpás, csámporodik, csángNszt ↪csámborog