cirkulál A: 1706 circulalodik [sz.] (SzT.); 1740 circuláltatta [sz.] (MNy. 60: 222); 1784 cirkuláljom (NyIrK. 27: 129) J: 1 1706 ’〈pénz〉 forgalomban, érvényben van | im Umlauf sein 〈Geld〉’ (); 2 1729 ’〈vér〉 kering | zirkulieren 〈Blut〉’ (SzT. cirkuláció a.); 3 1733 ’kézről kézre jár | die Runde machen’ (SzT. cirkulálódik a.); 4 1739 ’körülvesz | umgeben’ (SzT.); 5 1784 ’körbe jár | umlaufen’ ()

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. circulare ’körbe-körbe jár, körülkerít’, (h.) ’körülvesz’ [< lat. circulus ’kör; gyűrű; körző’ < lat. circus ’kör; körvonal; stb.’; vö. →cirkusz].  ≋  Megfelelői: ném. zirkulieren; ang. circulate; fr. circuler; stb.: ’cirkulál, kering’, a franciában ’közlekedik’ is. A szónak a folyadékkal és pénzzel kapcsolatos jelentései az angolban és a franciában alakultak ki a 17. sz.-ban.

EtSz.; TESz.; EWUng. cirkuszNsztcirkulál