cendely A: 1395 k. then [? ɔ: chen[del]] (BesztSzj. 696.); 1435 ? Chendel [szn.] (OklSz.); 1473 cendel (OklSz.); 1565 czendelÿ (Radvánszky: Csal. 2: 19); 1607 csindely [?] (Radvánszky: Csal. 2: 124) J: ’egy fajta selyemszövet | Art Seidenstoff’

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) zendâl, (baj.-osztr. kor. úfn.) zendel, (h. kor. úfn.) chÿndel: ’egy fajta selyemszövet’. Forrása talán a gör. σινδίoν ’finom len- v. selyemszövet’.  ≋  Megfelelői: lat.  (k.) cendalum; sp. cendal; ol.  (R.) zendàle; stb.: ’ua.’.  ⌂  A szóvégi ly palatalizálódással keletkezett; vö. →fertály, →pendely stb.

EtSz.; MNy. 36: 22, 26; TESz.; EWUng.