cafra × A: 1790 tzófra (Nszt.); 1792 tzafra (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1792 tzofrához (NSz.); nyj. cáfrás [sz.] (MTsz.) J: 1 1790 ’szajha | Hure’ (); 2 1838 ’fonóházi társaság, vendégség | Gesellschaft in einer Spinnstube’ (Tsz.)

Egy relatív fiktív tő származékának szófajváltása. |  ⌂  Egy -a képzős folyamatos melléknévi igenév főnevesülése; vö. →csigolya¹, →hulla stb. A relatív tő azonos a →cafrang szóéval. Az abszolút tőhöz vö. →cáfol. A 2. jelentés keletkezésmódja tisztázatlan.  ∼  Idetartoznak: cafri ’szajha’  (1831: Kreszn.); cufri ’ua.’  (1839: MTsz.).

MNy. 9: 389; EtSz. cefre a. is; TESz.; EWUng. cafrang, cáfol, cavira, cefreNsztcafra