bulla A: 1389 Bullas [sz.] [szn.] (MNy. 63: 365); 1495 e. bullaba (GuaryK. 69) J: 1 1389 ? ’ünnepélyes pápai v. királyi rendelet; pecsétes középkori oklevél | päpstlicher od. königlicher Erlaß bzw. Urkunde’ (↑), 1495 e. ’ua.’ (↑); 2 1527 ’pecsét | Siegel’ (ÉrdyK. 159); 3 1792 ’függőpecsét tokja | Siegelkapsel’ (Nszt.); 4 1862 ’boglár | Agraffe 〈als Schmuckstück〉’ (Nszt.); 5 1912 ’folyadékkal telt hólyag a bőrben | Art Blase in der Haut’ (Nszt.) Sz: bullás 1389 [szn.] (↑)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. bulla ’buborék; vízhólyag; gomb; arany tok’, (k.) ’gömbölyű dísz; talizmántok; pecsét’, (h.) ’vízhólyag; gömbölyű dísz; függőpecsét; ónpecsét; okirat pecséttokkal’ [vö. lat. bullire ’forr; bugyborékol’].  ≋  Megfelelői: ném. Bulle; fr. bulle; stb.: ’bulla’.  ⌂  1–4. jelentésében történettudományi szakszó, 5. jelentésében az orvosi nyelv szava.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ bála, biléta, boleró, szuflaNszt ↪bulla