bujt¹ A: 1416 u./³ boituan [sz.] (AporK. 116); 1510 k. Bwthasch [sz.] (MNy. 6: 180); 1560 k. Zóleó buytas [sz.] (GyöngySzt. 2934.); 1604 Bóyt (Szenczi Molnár: Dict.) J: 1 1416 u./³ ’eldug, elrejt; begyűjt | verstecken; einsammeln’ (); 2 1510 k. ’〈kihajtott ágat, indát, különösen szőlővesszőt〉 föld alá dug, hogy gyökeret verjen | ablegen 〈Pflanzentrieb, Ausläufer, bes. Weinrebe〉’ () Sz: bujtás 1510 k. ’megeredt szőlővessző | Ableger’ () | bujtatás 1664 bújtatáſſal ’vesszők meggyökereztetése | Ablegen 〈Pflanzentrieb〉’ (Wagner: Phras. 2: 50)

Származékszó. |  ⌂  A →bújik ’elrejtőzik’ igéből keletkezett -t műveltető képzővel. A 2. jelentés metafora az eredeti 1. jelentés alapján.  ⚠  A →bojt-hoz való viszonya tisztázatlan.

EtSz. bújik a.; MNy. 24: 310; TESz.; EWUng. bújikNsztbujt¹; ↪bujtás

bujt² A: 1532 buit (TihK. 239); 1724 bojtogatván [sz.] (Nyr. 38: 257) J: 1 1532 ’sugall vmit; rávesz vkit vmire | jmdm etw eingeben; jmdn zu etw bewegen’ (); 2 [ma főleg fel~] 1780 ’vmi rosszra buzdít | aufhetzen zu etw Bösem’ (Thaly: VÉ. 2: 291) Sz: bujtogat 1724 [sz.] ’vmi rosszra buzdít | aufhetzen zu etw Bösem’ ()

Fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A tő ismeretlen eredetű, és összefügghet a →bolyong szócsalád tövével. Végződése feltehetőleg műveltető képző. A ’mozog, megy, jár’ > ’rávesz vkit vmire’ jelentésváltozáshoz vö. buzdít (→buzog), →indít stb. Ma leginkább a →fel igekötővel használatos.

EtSz. 1. bojt a.; TESz.; EWUng. bojtár, bojtorkodik, bolyongNsztbujt²; ↪bujtogat²