brutális A: 1790 brutális (Nszt.) J: ’durva, kíméletlen | brutal’

brutalitás A: 1810 brutalitás (Nszt.) J: ’durvaság, kíméletlenség | Brutalität’

A szócsalád korábbi tagja, a brutális latin jövevényszó. |  ≡  Lat. brutalis ’oktalan, értelmetlen, (vad)állatias’ [< lat. brutus ’érzéketlen, értelmetlen’].  ≋  Megfelelői: ném. brutal; fr. brutal; stb.: ’brutális’.  ⌂  A szóvégi s-es kiejtés a hazai latinságra vezethető vissza; vö. →aktuális, →fatális stb.

A brutális valószínűleg szintén latin jövevényszó. |  ≡  Vö. lat.  (k.) brutalitas ’ostobaság, butaság’, (h.) ’nyerseség, durvaság’.  ≋  Megfelelői: ném. Brutalität; fr. brutalité; stb.: ’brutalitás’. Nem zárható ki azonban, hogy a ném. Brutalität alapján a →humanitás, →kapacitás analógiájára későbbi latinosítás történt.

EtSz.; TESz.; EWUng. bruttóNsztbrutális; ↪brutalitás