bor-¹

I  borkút × A: 1244/ burcuth (OklSz.) J: 1 1244/ ’savanyúvízforrás | Sauerbrunnen’ (↑); 2 1778 ’savanyúvíz | Sauerwasser’ (Nszt.); 3 1885 ’iszákos ember | trunksüchtiger Mensch’ (Nyr. 14: 285) | borvíz × A: 1655/ (bor)-vizek (MNy. 64: 350) J: 1 1655/ ’savanyúvíz | Sauerwasser’ (↑); 2 1677 ’savanyúvízforrás | Sauerbrunnen’ (SzT.); 3 1779 ’szénsavas fürdő | Kohlensäurebad’ (SzT.)II  borkő A: 1525 k. Boor ky̋w (MNy. 11: 83) J: 1 1525 k. ’a must erjedésekor a hordó stb. aljára v. a falára rakódó szilárd anyag | Weinstein’ (↑); 2 1655 ’a nyers borkőből tisztítással nyert savanyú vegyi hatású anyag | reines weinsaueres Kalium’ (NySz.) | borvirág A: 1735 Borvirág (MNy. 1: 362) J: 1 1735 ’egy fajta ernyősvirágzatú növény | Art Dorngewächs (Oenathe)’ (↑); 2 1808 ’jácint | Hyazinthe’ (Sándor I.: Toldalék); 3 1820 ’iszákos ember orrán keletkezett vöröses színeződés | rötliche Verfärbung der Nase eines Trinkers’ (Nszt.); 4 1833 ’egy fajta rózsa | Art Rose’ (Kassai: Gyökerésző 1: 352); 5 1838 ’bor felszínén képződött fehér gombákból álló hártya | Kahm’ (Tzs.) Sz: borvirágos 1844 borvirágos (Nszt.)

Összetett szavak előtagja, azonos a →bor szóval. |  ⌂  A első csoportban az előtag az utótaggal kifejezett szavaknak a bor ízére némileg emlékeztető savanykás jellegére utal; a borkút 3. jelentése tréfás-metaforikus, a borvíz 2. és 3. jelentése metonimikusan keletkezett. Ehhez a csoporthoz tartozik a csak helynevekből adatolható borfő ’savas forrás’; vö. 1245: Burfeu  [hn.]  (Györffy: ÁMTF. 3: 180). A második csoport tagjai közül a borkő keletkezésében talán a lat.  (k.) lapis vinei ’borkő’ is közrejátszott; vö. még fr. vinpierre; or. винный камень: ’ua.’. A borvirág 1., 2. és 4. jelentésének létrejöttében feltehetőleg a jelzett növények illata játszhatott szerepet. A 3. jelentés metonimikusan keletkezhetetett: a túlzott borfogyasztás következménye lehet a orr vörös elszíneződése. Az 5. jelentésre nemzetközi minták is hatással lehettek; vö. ang. wine-flowers; fr. fleurs de vin: ’pimpó’; vö. még lat. flos vini ’ua.’.

☞ MNy. 8: 393, 27: 112; StSl. 7: 249; TESz. bor-² a., borkő a. is, borvirág a. is; EWUng.Nszt ↪bor; ↪borkő; ↪borkút; ↪borvirág; ↪borvirágos; ↪borvíz

bor-²

borköles × A: 1328 borkules (OklSz.); 1590 bor koͤles (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 24) J: ’egy fajta köles | Art Hirse’ | bormuhar × A: 1807 bor M[uhar] (MagyFűvészk. 1: 98) J: ’egy fajta köles | Art Hirse’

Összetett szavak előtagja, szláv jövevényszó. |  ≡  Vö. szbhv.  (N.) bȃr ’egy fajta köles; muhar’; cseh bér ’muhar’; or.  (N.) бop ’egy fajta köles’; stb. [valószínűleg indoeurópai eredetű; vö. →borona²].  ⌂  Az előtag önálló szóként nem adatolható. Az összetételek tautologikusak; vö. →lepényhal, →lucfenyő stb.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 99; TESz. bor-¹ a.; EWUng.