bodnár × A: 1388 Bodnar [szn.] (OklSz.); 1584 bodnar (NySz.); nyj. bëdnár (NytudÉrt. 3: 81); bonnár (ÚMTsz.) J: 1 1388 ? ’kádár | Faßbinder’ (), 1584 ’ua.’ (); 2 1590 ’szekérgyártó | Wagner’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 132); 3 1838 ’kulcsár | Beschließer’ (Tsz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szln. bednjar, (N.) bednár; szlk. debnár, (N.) bednár, bodnár; ukr. бoндap, (N.) бoднap; stb.: ’kádár’ [< szláv *bъdьnъ ’dézsa, tartály, hordó’; vö. →bödön].  ⌂  A bonnár változat hasonulással keletkezett. A 2. jelentés kialakulására a →bognár is hathatott. A Székelyföldön feljegyzett 3. jelentés esetleg a rom. butar ’kádár; pincemester’ hatását tükrözi.

EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 96; TESz.; EWUng. bödönNsztbodnár