belül A: 12. sz. vége/ tımnucebelevl (HB.); 1372 u./ langbalol (JókK. 44); 1395 e. belelualo (BesztSzj. 529.); 1470 belwl (SermDom. 2: 557); 1693 belöll (NyIrK. 28: 173); 1784 bévǘl (Baróti Szabó: KisdedSz. 11); nyj. bejül (Nyatl.) J: ‹névutó› 1 12. sz. vége/ ’-ból, -ből | aus’ (↑); 2 1372 u./ ’közül | von’ (↑); 3 1372 u./ ’miatt | wegen’ (JókK. 91); 4 1416 u./¹ ’vminek a belsejében | innerhalb’ # (BécsiK. 7); 5 1508 ’belülre | in 〈mit Akk〉’ (DöbrK. 451) | ‹hsz› 1 1372 u./ ’belülről | von innen’ (JókK. 41); 2 1395 k. ’bent | drinnen’ # (↑); 3 1647 e. ’belülre | in 〈mit Akk〉’ (NySz.) | ‹fn› 1416 u./³ ’belső rész | das Innere’ (AporK. 81)

belőle A: 1372 u./ belewled (JókK. 154); 1372 u./ ewnbelewle (JókK. 10); 1416 u./¹ èn bèlo̗llèm (BécsiK. 2); 1540 Belwle (MNy. 67: 164) J: 1 1372 u./ ’vmilyen állapotból | aus einem Zustand’ # (↑); 2 1416 u./¹ ’vminek a belsejéből | aus dem Inneren’ # (↑); 3 1416 u./³ ’vmilyen mennyiségből | aus einer Quantität’ # (AporK. 30); 4 1540 ’vmely dologból, ügyből | aus einer Sache’ # (↑); 5 1542 ’miatt, ezért, azért | deswegen’ (LevT. 1: 16)

Ragszilárdulások. |  ⌂  A szócsalád alapja, a belül ~ belöl a bel-ből, a →bél elavult változatából keletkezett -l ablatívuszraggal. A belül ~ belöl eredetileg határozószó volt, amely névutóvá is vált. Ez egyfelől határozóraggá fejlődött: 1372 u./ menbewl ’az égből’  (JókK. 16); másfelől névutó maradt, amely csak határozóragos főnévhez járulhat: 1416 u./¹ kapuin bèlo̗l  (BécsiK. 7).

A belőle további ragszilárdulás eredménye. |  ⌂  A belől-ből keletkezett az E/3. személyű -e birtokos személyjellel, valamint a szóvégi l előtt álló szó belseji ö nyúlásával. A belőle mellett a többi birtokos személyjellel teljes paradigmasor jött létre: belőlem, belőled stb.

☞ EtSz. bél a.; SzabV. 195; TESz.; Benkő: ÁrpSzöv. 280; EWUng.→ bél, körülbelül, ön-¹Nszt ↪belőle; ↪belül