banya A: 1723 banya (NySz.); 1779 Banyo (MNy. 68: 15); nyj. bonya (MTsz.) J: 1 1723 ’öregasszony | altes Weib’ (↑); 2 1764 ’rosszindulatú öregasszony | bösartige Alte’ (NSz.); 3 1791 ? ’boszorkány | Hexe’ (NSz.), 1828 ’ua.’ (NSz. banya¹ a.); 4 1885 ’nagyanya | Großmutter’ (NSz.) – De vö. 1562 Iob annya ’ua.’ (NySz.)
Téves tagolás eredménye. | ⌂ A jobanya (↑) jelzős alárendelő összetételből keletkezett. Ez a job, a →jó -b fokjeles, régi szabályos középfokából és az →anya főnévből jött létre. A job > jobb változás a korábbi középfokú alak elhomályosulása miatt a jobanya-beli előtagot nem érintette, és a szótaghatár eltolódásával a szerkezetet a →jó és a banya tagok összetételeként értelmezték; vö. ehhez jó banya ’nagyanya’ (1585: Cal. 119). Hasonló szemléleten alapul a szépanya (→szép-¹) összetétel. A banya jelentése eredetileg ’nagyanya’ lehetett, amelyből pejoratív irányú változással jött létre az ’öregasszony’ jelentés.