bak-

I  bakbűz A: 1329 bokbyz (Nyr. 106: 220) J: ’hím kecske erőteljes szaga | Bockgestank’ | bakvér A: 1456 k. bak verel (SermDom. 1: 352) J: ’hím kecske vére | Bocksblut’ | bakfej A: 1485 Bakfeyew [sz.] (OklSz.) J: ’hím kecske feje | Bockskopf’ | Ilyenek még: bakbőr ’hím kecske bőre | Bocksfell’ (1478: OklSz.); bakjegy ’a bak csillagkép | Steinbock 〈als Sternbild〉’ (1578: NySz. jegy a.); bakugrás ’váratlan, nagy ugrás | Bocksprung’ (1790: Nszt.) ’egy fajta ugrás játékban, sportban | Bockspringen 〈im Sport〉’ (1886: Nszt.)II  bakmacska A: 1525 k. Bak machka (Gl. macska a.) J: ’kandúr | Kater’ | bakkecske A: 1536 bakkechke (Pesti: Fab. 63a) J: ’kecskebak | Ziegenbock’ | Ilyenek még: bakmedve ’hím medve | männlicher Bär’ (1585: Cal. 1143); bakpáva ’pávakakas | Pfauhahn’ (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.)III  bakfű A: 1470 k. Bakfw (CasGl. 15.) J: ’orvosi tisztesfű | Betonie (Betonica officinalis)’ | bakszakáll A: 16. sz. vége bak zakaľ (Gl. szakáll a.) J: ’〈különféle növények megnevezésére〉 | 〈zur Benennung versch. Pflanzen〉’ | baktövis A: 1706 bak tövis (Nyr. 130: 305) J: ’csüdfű | Tragant (Astragalus)’IV  bakarasz A: 1782 bak-arasz (Nszt.) J: ’a szétfeszített hüvelyk- és mutatóujj hegye közötti távolság 〈mint régi hosszmérték〉 | Abstand zwischen der Spitze des Daumens und der Spitze des Weisefingers bei gespreizter Hand 〈als Längenmaß〉’V  bakütés A: 1818 k. bakütése (Nszt.) J: ’balfogás, hiba | Mißgriff’ | baklövés A: 1819 baklövésivel (Nszt.) J: ’balfogás, hiba | Mißgriff’ #

Összetett szavak előtagja, azonos a →bak szóval. |  ⌂  Az első csoportban az előtag jelentése ’a bakra vonatkozó’. A bakugrás esetében a ném. Bocksprung ’váratlan, nagy ugrás’ és ném. Bockspringen ’akadályként szolgáló személy átugrása’ hatásával is számolhatunk. A 2. csoportban az előtag jelentése ’hímnemű’. A 3. csoport növénynevei részben metaforikus alakulatok. A bakarasz tréfás összetett szó lehet, amely a rövidség kifejezésére szolgál: nagyjából olyan távolság, amilyet egy bak tud ugrani; vö. bakszán ’rövid szán’  (1838: Tzs.); vö. még ném. Bockschnitt ’a szőlő rövidcsapos metszése’; stb. A baklövés a bakot lő ’hibát vét’  (1796: NSz.) szószerkezetből jött létre; ez utóbbi tükörfordítás a ném. einen Bock schießen ’ua.’ alapján. A bakütés esetleg a baklövés analógiájára jöhetett létre. – Utótagok a magyarban (címszók kivételével): ütés (→üt), lövés (→lő).  ∼  Idetartozik: baki ’botlás, hiba’  (1958: Zolnay–Gedényi), amely -i kicsinyítő képzős szórövidülés a baklövés-ből.

☞ O. Nagy: MiFán 25; TESz. baklövés a.; EWUng.; Nyr. 130: 302→ arasz, bak, bűz, fej², fű¹, kecske, lő, macska, szakáll, tövis, üt, vérNszt ↪bak¹; ↪bakarasz; ↪bakbűz; ↪bakfű; ↪bakkecske; ↪baklövés; ↪bakszakáll²; ↪bakugrás; ↪bakütés