bajor¹ A: 1213/ ? Bayr [szn.] (VárReg. 158.); 1282–1285 Paiur [hn.] (SRH. 1: 177); 1332 Bayor [hn.] (FNESz.); 1538 paior orʒag (Pesti: Nomenclatura R1); 1793 Bábor (Szily: NyÚSz. 415); 1816 Bájor (Gyarmathi: Voc.) J: ‹fn› 1213/ ? ’bajor ember | Bayer’ # (↑), 1282–1285 ’ua.’ (↑) | ‹mn› 1538 ’Bajorországgal, a bajorokkal kapcsolatos | bayerisch’ # (Szenczi Molnár: Dict. Vindélici a.)
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn. baj.-osztr.) baər, baijer, (h. kor. úfn.) beier, payr, – ném. Bayer: ’bajor ember’. Forrása egy kelta törzs (a bójok vagy boiok) neve (vö. lat. Boii [többes szám]), amely Galliából Csehország területére vándorolt. ∼ A (R.) bavar ’bajor ‹ember›’ (1602: MNy. 36: 154), ill. (R.) bavarus ’ua.’ (1741: Mikes: TLev. 189) a lat. (k.) bavarus ’ua.’ külön átvétele; vö. még Bavária ’Bajorország’ (1533: Murm. 33.).
☞ EtSz.; MNy. 45: 146; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ bajor¹, bohémNszt ↪bajor¹
bajor² × A: 1585 baior (Cal. 578); 1708 Bájor ſzö́lö́ (Pápai Páriz: Dict.); 1833 Bajnár szőlő (Kassai: Gyökerésző 1: 234) J: ’korán érő szőlőfajta | Art frühreifende Weintraube’
Bizonytalan eredetű, esetleg jelentéselkülönülés. | ⌂ Talán a →bajor¹ szóból keletkezett: egy Bajorországból származó szőlőfajtát nevezhettek így. A bajnár változat szó belseji n-je szervetlen járulékhang.