badar A: 1803/ Badár (NSz.); 1812 badar (Nszt.) J: ’ostoba, bárgyú | dämlich’

Belső keletkezésű, kialakulásmódja azonban bizonytalan. |  ⌂  Talán játszi szóalkotással és szófajváltással keletkezett a →hadar igéből.  ∼  Idetartozik: badar ’hadar, karattyol’  (1836: Fogarasi: MNZsebsz.); (N.) badari-hadari ’hadaró, érthetetlenül beszélő’  (MTsz.).

EtSz.; TESz.; EWUng. hadarNsztbadar