bűnbak A: 1838 bűnbakokká (Századunk 1838. márc. 9.: 158); 1842 bűnbakká (Nszt.) J: ’az a személy, akire vmely bűn felelősségét, következményét áthárítják, ha az igazi bűnöst nem ismerik, v. leplezni akarják | Sündenbock’ #

Német mintájú tükörfordítás, összetett szó. |  ≡  Vö. ném. Sündenbock ’bűnbak’. A megnevezés alapja az egyik ótestamentumi szövegrész (3. Mózes 16: 21).  ≋  Megfelelői: ang. scapegoat, tkp. ’menekülő bak’; ol. capro espiatorio, tkp. ’engesztelő kecskebak’; stb.  ⌂  A magyarban a →bűn + →bak összetételi tagokból jött létre.

MNy. 36: 239; TESz.; EWUng. bak, bűnNsztbűnbak