bőr A: 1372 u./ bewr (JókK. 107); 1395 k. ber, burcū ynk [ɔ: bur-cū yuk] (BesztSzj. 663., 109.) J: 1 1372 u./ ’kidolgozott állatbőr | Leder’ # (↑); 2 1395 k. ’eleven bőr | Haut, Fell’ # (BesztSzj. 663.); 3 1604 ’termés védőburka | Fruchthülle’ (Szenczi Molnár: Dict. Hílum a.); 4 1772 ’hártya, pille | Haut 〈zB. auf der Milch〉’ # (Nszt.); 5 1787 ’(csinos, kívánatos) nő 〈gyakran megvető értelemben v. nemi vonatkozásban〉 | Weib 〈in sexueller Beziehung, oft abschätzend〉’ (Nszt.); 6 1912 ’futball-labda | Ball 〈im Fußball〉’ (Bánhidi: Sportny. 217) Sz: bőrös 1479 ? Bewres [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 596); 1585 Boͤroͤs ‹mn› ’bőrből készült | ledern’ (Cal. 770); 1792 ’olyan 〈hús, szalonna〉, amelyen rajta van hagyva a bőr | schwartig’ (Nszt.); 1935 ‹fn› ’bőrkereskedő személy | Lederhändler’ (Nszt.) | bőröz 1585 meg boͤroͤzoͤm ’bőrrel bevon | mit Leder überziehen’ (Cal. 770) | bőrödzik 1770 ? börezett (NSz.); 1789 bőrödzeni [sz.] ’seb vékony bőrréteggel bevonódik | sich mit einem Häutchen überziehen 〈heilende Wunde〉’ (Nszt.); 1803 ’folyadék felszínén bőrszerű hártya keletkezik | sich mit einem Häutchen überziehen 〈Flüssigkeit〉’ (Nszt.) | bőrke 1800 bö́rke ’hártyaszerű réteg 〈a tej felszínén〉 | Haut 〈auf der Milch〉’ (NSz.); 1803 ’szalonnabőr | Speckschwarte’ (Nszt.) | bőrösödik 1803 Bö́rösödni [sz.] (Nszt.)

Örökség az uráli korból. |  ≡  Osztj.  (Vj.) pĕr ’vöröses hámréteg a nyírkéreg belső felén’; – jur. pīrɁ ’nyírfakéreg; kenyérhéj’; koj. pere ’kéreg’ [uráli *perɜ ’‹élő› bőr, kéreg’]. Megfelelői a mandzsuban is megtalálhatók.  ⌂  A szó eleji b-hez vö. →bal. Az 5. jelentéshez vö. lat. scortum ’‹állati eredetű› bőr; szajha, utcanő’; fr. peau de chien ’szajha, utcanő’, tkp. ’kutyabőr’; sp. pelleja ’prém, bőr; ringyó’. – A második adat (↑) összetett szó, amelynek utótagja a →könyök.

☞ FUF. 15: 76; AAPJ. 17: 21; MSzFE.; TESz.; EWUng.→ angyalbőr, bőregér, bőrönd, libabőrUN UEW. № 751Nszt ↪bőr; ↪bőr-; ↪bőrke; ↪bőrödzik; ↪bőrös; ↪bőrösödik; ↪bőröz