bükköny A: 1549 Bwkken (OklSz.); 1669 buͤkkoͤn (MNy. 69: 424); 1784 bükköny, büköny (Baróti Szabó: KisdedSz. 11); 1808 Bekény, Bökény (NSz.); nyj. bikkën, bökiny (ÚMTsz.); bütyköny (Nyatl.) J: ’pillangós virágú, szárnyasan összetett levelű gyom- és takarmánynövény | Wicke (Vicia)’
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) wicken, – ném. Wicke: ’egy fajta takarmánynövény’ [< lat. vicia ’ua.’]. ≋ Megfelelői: szbhv. (N.) vika; cseh (R.) vika; stb.: ’ua.’. ⌂ A szó eleji b-hez vö. →bális, →bognár stb. A szóvégi ny-hez vö. →bókony, →furmány stb.