búg¹ A: 1552/ ſugnac hognac vala [ɔ: bognac] (Tinódi: Cronica N1b), de vö. →bagoly; 1702 búgás [sz.] (NySz.); 1819 e. búgjék [búgik □] (Nszt. búg² a.); 1862 brúg (CzF.) J: 1 [súg-~] 1552/ ’suttogva, titkolózva | 〈die Köpfe zusammensteckend〉 flüstern’ (↑); 2 1702 ’turbékol | girren, gurren’ (↑); 3 1708 ’a párzás időszakában van, párzik 〈disznó〉 | brünstig sein, sich begatten 〈haupts. Schwein〉’ (Pápai Páriz: Dict.); 4 1807 ’búgó hangot ad, zúg | brausen, brummen’ # (Márton J.: MNSz.–NMSz.)

búgat A: 1593 bugatni [sz.] (NyK. 35: 315); 1708 Búgatok (Pápai Páriz: Dict.); 1792 Brugatyó [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.) J: 1 1593 ’huhog; buffant 〈bölömbika〉 | uhuen; brüllen 〈Rohrdommel〉’ (↑); 2 1792 ’brummogó hangot ad | brummende Töne hervorrufen’ (↑); 3 1904–1906 ’〈állat〉 párosodik | sich begatten’ (ÚMTsz.)

Onomatopoetikus eredetűek. |  ⌂  A tőhöz vö. bú ’‹indulatszó a marha bőgésének utánzására›’  (1833: Kassai: Gyökerésző 1: 370). Hasonló onomatopoetikus szavak más nyelvekben: ném. muh; or. мy; stb.: ’ua.’. A →búg¹ végződése gyakorító képző. Ez az ige egy szó belseji n-es változat közvetítésével a →bong-gal is összefügg. A búgat vagy a →búg¹ igével párhuzamosan keletkezett -gat gyakorító-műveltető képzővel, vagy a →búg¹ származéka. A szócsalád mindkét tagjának 3. jelentéséhez vö. →berreg, →bőg stb.  ∼  Hasonló onomatopoetikus igékhez vö. még bulikol  (1748: NySz.); burikol ~ burokol ~ burukkol: ’turbékol ‹galamb›’ (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.).

☞ EtSz.; MNy. 54: 47; TESz. bú² a.; EWUng.→ bagolyNszt ↪búg¹; ↪búg²; ↪búgat¹; ↪búgat²

búg² × A: 1585 bug (Cal. 610) J: 1 1585 ’madárház | Vogelhaus’ (↑); 2 1585 ’rekesz | Fach, Zelle’ (Cal. 177); 3 1763 ’viaszsejt | Wachszelle’ (EtSz. 6. búg a.); 4 1835 ’kalitka | Vogelkäfig’ (Kunoss: Szóf.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  Általában a galambbúg ’galambdúc’  (1585: Cal. 218) összetételben fordul elő.

☞ TESz.; EWUng.Nszt ↪búg³