bíbelődik A: 1698/ bébelődni [sz.] (MNy. 64: 349); 1720 bibelödés [sz.] (Mikes: TLev. 40); 1762 bíbelö́dnie [sz.] (NSz.) J: ’pepecsel, babrál | sich mit Kleinigkeiten abmühen, herumbasteln’ #
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A relatív tő -l gyakorító képzővel keletkezett. Az abszolút tő valószínűleg onomatopoetikus eredetű, amely feltehetőleg azonos a →bibe és →bibi tövével, és összefügghet a →babirkál szócsaládjának tövével. A végződés visszaható igeképző.
☞ MNy. 9: 386; TESz.; EWUng.→ babirkál, bibe, bibiNszt ↪bíbelődik