autogram A: 1871 autogramm (VasárnapiU. 1871: 672); 1900 Autogramm (Tolnai: MagySz.); 1937 autogram (Sauvageot: MFrSz.) J: ’saját kezű aláírás | Autogramm’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Autogramm ’eredeti kézirat; saját kezű írás, aláírás’ [tudatos szóalkotás a gör. αὐτóς ’saját’ és gör. γράμμα ’betű, írott dolog’ alapján].  ≋  Megfelelői: szbhv. autogram; szlk. autogram; stb.: ’autogram’.

TESz.; EWUng. autonómiaNsztautogram