asztma A: 1695 Asthmának (MNy. 64: 349); 1876 asztma (Nszt.); nyj. aszma (Bálint: SzegSz.) J: ’görcsös köhögéssel és rohamokban fellépő fulladással járó betegség | Asthma’ #
asztmatikus A: 1862 asthmatikus (PolitUjd. 1862. júl. 16.: 462); 1865 asthmatikus (Babos: KözhSzt.); 1893 Asztmatikus (PallasLex.) J: ’asztma tüneteként megjelenő v. ahhoz hasonló testi jelenség, ill. kóros állapot | asthmatisch’
Latin jövevényszók. | ≡ Lat. asthma ’asztma’, (h.) ’légzési nehézség’, (tud.) asthma (bronchiale convulsivum) ’(görcsös) nehéz légzés’ [< gör. ἄσϑμα ’asztma’] | lat. asthmaticus ’asztmás, asztmatikus’ [< gör. ἀσϑματικός ’ua.’]. ≋ Megfelelőik: ném. Asthma, asthmatisch; fr. asthme, asthmatique; stb.: ’asztma’, ’asztmás, asztmatikus’. ⌂ A korábbi változatok szó belseji s-sel való kiejtéséhez vö. →árestál stb.
☞ TESz.; EWUng.Nszt ↪asztma; ↪asztmatikus