asztalnok △ A: 1382 Aztalnak [szn.] (OklSz.); 1399 Aztalnik [szn.] (MNy. 63: 365); 1405 Aztalnok [szn.] (OklSz.); 1405 k. aʒtalnak (SchlSzj. 1100.); 1436 Aztalnuk (OklSz.) J: 1 1382 ? ’a konyha és az étkezés felügyelője | Truchseß’ (OklSz.) (↑); 2 1405 k. ’étekfogó; felszolgáló | Tafeldecker; Servierer’ (SchlSzj. 1100.) (↑)
Szláv jövevényszó, esetleg a déli szlávból. | ≡ Blg. столник ’asztalnok, étekfogó’; szb. (e.) стольникъ ’ua.’; szbhv. (R.) stolnik ’étekfogó; felszolgáló’; – or.-e. szl. стольникъ ’asztalnok, étekfogó’; or. (R.) стольникъ ’ua.’; stb. [szláv *stolъ ’asztal’; vö. →asztal]. ⌂ A déli szlávból történő eredeztetés mellett szól az a tény, hogy más méltóságnevek is a déli szlávból származnak; vö. →bán², →poroszló stb. ⊚ Az asztalnok ma csupán történelmi tárgyú munkákban használatos. ⚠ Az →asztal származékaként való magyarázata kevésbé valószínű.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 66; TESz.; EWUng.→ asztalNszt asztalnok