arányoz ∆ [1] A: 1527 aranzotta (ÉrdyK. 447); 1575 arányoʃʒhatoc (Heltai: Krón. 82b) J: 1 1527 ’gondol, vél; gyanít | meinen; vermuten’ (↑); 2 1551 ’egy bizonyos irányba halad | in einer Richtung gehen’ (NySz.); 3 1552 ’céloz | zielen’ (Heltai: Dial. E: 5b); 4 1835 ’arányosan eloszt | proportional verteilen’ (Szily: NyÚSz.)

arányú A: 1568 eǵ araniu (NySz.) J: ’egyenlő; hasonló | gleich; ähnlich’

arány A: 1750 arány (Wagner: Phras. Scopus a.) J: 1 1750 ’cél | Ziel’ (↑); 2 1784 ’vmely mennyiségnek, nagyságnak egy másikhoz való viszonya | Proportion’ # (Nyr. 3: 409); 3 1788 ’irány | Richtung’ (NSz.) Sz: arányos 1789 arányosan (NSz.) | aránytalan 1808 Arányatlan (Sándor I.: Toldalék) | aránylik 1835 Aránylik (Tzs. Verhalten a.) R: aránylag 1833 aránylag (Pais-Eml. 176)

A szócsalád korábbi tagjai származékszavak egy fiktív tőből. |  ⌂  A relatív tő valószínűleg az -ány névszóképzővel keletkezett; az alaktanhoz vö. →sovány. Az abszolút tő az →iránt eredeti alakváltozatának tövével azonos. A szó eleji i̮ ~ a kettősséghez vö. →irt : →arat. A szavak végződése a -z igeképző, ill. az -ú melléknévképző; az alaktanhoz vö. →irányú.

Az arány elvonás. |  ⌂  Valószínűleg nyelvújítási elvonás az arányoz-ból.

A szócsaládhoz még |  ⌂  A szócsalád tagjai az →irányú szócsalád tagjainak szóhasadással keletkezett párhuzamos párjai.  ⚠  A szótő ugor egyeztetése téves.

☞ NyK. 54: 236; TESz. arány a.; MSzFE. iránt a.; EWUng.→ iránt, irányNszt ↪arány¹; ↪arány²; ↪-arány; ↪aránylag; ↪aránylik¹; ↪arányos¹; ↪arányoz¹; ↪arányoz²; ↪aránytalan; ↪arányú