aprehendál A: 1572 Apprehendaltam (SzT.); 1591 aprehendalta (SzT.); 1642/ apprehendálnák (MNy. 64: 348); nyj. aprëhëndáta (ÚMTsz.); áprëndál (ÚMTsz.) J: 1 1572 ’megszerez, megvesz, megkap | erwerben, bekommen’ (); 2 1607/ ’követel | fordern’ (MNy. 69: 360); 3 1642/ ’zokon vesz | verübeln’ (), 1645 ’ua.’ (); 4 1736 ’neheztel | tadeln; grollen’ # (SzT.); 5 1929 ’ócsárol | bemäkeln’ (ÚMTsz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. apprehendere ’(meg)fog, megragad, birtokba vesz; ‹vmilyen baj› meglep vkit; felfog, megért’; lat.  (h.) apprehendere, apprendere ’ua.; vki vmit rossz néven vesz, játsza a sértődöttet’ [< lat. ad [igekötő] + prehendere ’(meg)fog, tart; (meg)ragad, (meg)fog’].  ≋  Megfelelői: ném.  (R.) apprehendieren ’(meg)ragad, (meg)fog; fél, retteg’; fr. appréhender ’elfog; tisztel, elismer’; stb.  ⌂  Az ál végződéshez vö. →ágál.

EtSz.; TESz.; EWUng. prédaNsztaprehendál