anyanyelv A: 1776 Anya nyelvét (Nyr. 85: 216); 1803 anyanyelv (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: ’gyermekkorban a családtól, ill. a közvetlen környezettől elsajátított nyelv | Muttersprache’ # – De vö. 1645 anyai nyelvuͤnkben ’ua.’ (CorpGr. 294)

Német mintájú tükörfordítás, összetett szó. |  ≡  Vö. ném. Muttersprache ’anyanyelv’ [a lat.  (k.) materna lingua ’ua.’ alapján].  ≋  Megfelelői: ang. mother tongue; fr. langue maternelle; szbhv. maternji jezik; stb.: ’ua.’.  ⌘  Nyelvújítási szó.

Nyr. 84: 467; TESz.; EWUng. anya, nyelvNsztanyanyelv