alt A: 1802 Altusnak (NSz.); 1852 alt (Nszt.) J: ‹fn› 1802 ’a legmélyebb fekvésű női beszéd-, ill. énekhang | Altstimme’ # (↑) | ‹mn› 1802 ’mély hanggal kapcsolatos, ilyen hangú | Alt-’ # (NSz.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Alt, (R.) altus ’mély női v. fiúhang’ [< ol. (R.) alto ’magas férfihang; mély női- v. fiúhang’; jelentéselkülönülés eredménye az ol. alto ’magas, mély’ (lat. alto ’ua.’) szóból]. Vö. még lat. vox alta ’magas hang’. Az altot eredetileg magas hangfekvésű férfiak énekelték. ≋ Megfelelői: szbhv. alt; cseh alt; stb. ’mély hang’.