allé A: 1752 aléba (Nyr. 46: 150); 1784 Allék (Nszt.); 1807 Álék (NSz.) J: 1 1752 ’fasorral szegélyezett széles, egyenes út | Allee’ (); 2 1905 ’erdőn áthaladó szélesebb kocsiút | Fuhrweg im Wald’ (ÚMTsz.)

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. Allee; ang. alley; fr. allée; stb.: ’fasor’ [< fr. aller ’megy, halad’].  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel került át.  ⌂  2. jelentésében széles körben elterjedt nyelvjárási szó.

MNy. 46: 234; TESz.; EWUng. allűr, alóNsztallé