alattvaló A: 1604 Alatvaló (Szenczi Molnár: Dict.); 1723 alattvalóit (NySz.) J: ‹mn› 1604 ’alávaló | niederträchtig’ (↑) | ‹fn› 1723 ’vmely uralkodó alárendeltje | Untertan’ # (↑)
Összetett szó. | ⌂ Az alatt ’alsó, alul ‹névutó›’ (→alá) + →való jelöletlen határozós alárendelő összetétele. Olyan szószerkezetből alakulhatott ki, amely egy névutós szerkezetet tartalmazott; vö. a’ papoc fedèlme alat valonac ’a főpapnak alávetett ‹emberek›’ (1416 u./²: MünchK. 38ra). A melléknév pejoratív jelentését a feudális társadalomkép emberszemlélete magyarázza.
☞ MNy. 12: 193, 57: 435; TESz.; EWUng.→ alá, valóNszt ↪alattvaló