alap A: 1774 alapja (Nszt.); 1792 állap-törvénnye (NSz.) J: ’alapzat, talapzat | Grund, Fundament’ # Sz: alapos 1787 alposnak, legalaposabb (Nszt.) | alapít 1792 Alapíttani [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.) | alaptalan 1796 alaptalan (Nszt.) | alapul 1830 alapul (NSz.) | alapszik 1826 alapszik (TudGyűjt. 1826/8.: 52) | alapítvány 1830 alapítvány (NSz.) | alapoz 1830 alapozott [sz.] (Európa 8: 209) | alapzat 1832 alapzatja (Nszt.) R: alapján 1848 vminek ~ján ’miatt | wegen, halber’ (Nszt.); 1858 ’vmi szerint | aufgrund’ (Nszt.)

Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. |  ⌂  Az →al ’alsó rész’ főnévből keletkezett a kikövetkeztetett -p névszóképzővel. Példaként szolgálhattak az alábbi tulajdonnevek is: oluphel [rea] [hn.]  (1055: TA.); Olup  [szn.]  (1138/: MNy. 32: 133); Alaph  [hn.]  (1328: Györffy: ÁMTF. 2: 345). Az alakváltozatok az állapot (→állapik) hatását is mutatják.  ⌘  Nyelvújítási származékszó.

☞ EtSz. al a.; TESz.; EWUng.→ al, jog-, lét-, talapNszt ↪alap; ↪alap-; ↪alapít; ↪alapítvány; ↪alapján; ↪alapos; ↪alapoz; ↪alapszik; ↪alaptalan; ↪alapul; ↪alapzat