-képpen
I azonképpen ∆ A: 13. sz. eleje/ oʒun keppe[n] (KTSz.); 1372 u./ Aʒonkeppen (JókK. 70) J: ’oly(an) módon | auf solche Weise’ | akképpen ∆ A: 1372 u./ Aʒkeppen (JókK. 58); 1708 Akképen (Pápai Páriz: Dict.); 1789 a'képpen (NSz.) J: ’oly(an) módon | auf solche Weise’ | ekképpen A: 1372 u./ eʒkeppen (JókK. 56); 1508 ekkeppen (NádK. 339) J: ’ily(en) módon | auf diese Weise’ | Ilyenek még: ilyenképpen ’így, ezen a módon | so’ (1527: ÉrdyK. 442); olyanképpen ’ua.’ (1604: Szenczi Molnár: Dict.)II miképpen A: 1372/ Mÿkeppen (JókK. 63) J: 1 1372 u./ ’ilyen, oly(an), milyen módon | so auf solche Weise’ (↑); 2 1372 u./ ’hogyan? | wie?’ (JókK. 77) | melyképpen ∆ A: 1757 mellyképpen (NSz.) J: ’hogyan? | wie?’III sokképpen † A: 1372 u./ ſokkeppen (JókK. 140) J: ’sokféle módon | auf vielerlei Weisen’ | ezerképpen A: 1626–1627 ezerképpen (NySz.) J: ’ezerféle módon | auf tausend Weisen’ | kétképpen A: 1636 kétképpen (NySz.) J: ’kétféle módon | auf zweierlei Weisen’ | Ilyenek még: elsőképpen ’előbb, mindenekelőtt | vorerst’ (1653: NySz.); harmincötképpen ’harmincötféle módon | auf fünfundreißig Weisen’ (1670: NySz.)IV különbképpen † A: 1470 kÿlemb keppen (SermDom. 2: 587) J: ’másféle módon | auf andere Weise’ | főképpen A: 1495 e. fo̗keppen (GuaryK. 122) J: ’főképp(en), leginkább | hauptsächlich’ # | emberiképpen † A: 1508 embo̗rí keppen (NádK. 513) J: ’emberhez méltó, embernek megfelelő módon | menschlich 〈Adv.〉’ | tulajdonképpen A: 1585 Tulaidon keppen (Cal. 862) J: ’valójában, voltaképpen, alapjában véve | eigentlich’ # | Ilyenek még: kegyelmesképpen ’irgalmas, könyörületes módon | barmherzig 〈Adv.〉’ (1575: Heltai: Krón. 76a); halálosképpen ’halálos módon | tödlich 〈Adv.〉’ (1696: NySz.)V csodaképpen † A: 1508 ւoda keppen (NádK. 518) J: ’csodálatos módon | auf wunderliche Weise’ | voltaképpen A: 1527 vota keppen (ÉrdyK. 507); 1530 woltha kepen (KL. 127.) J: 1 1527 ’a valóságban, valójában | in Wirklichkeit’ (↑); 2 1748 ’valójában, voltaképpen, alapjában véve | eigentlich’ # (NSz.) | titokképpen † A: 1626–1627 titokképpen (NySz.) J: ’titkosan, titkon | als Geheimnis, geheim’ | Ilyenek még: oszlopképpen ’oszlopként | als Säule’ (1519: JordK. 37); nyelvképpen ’nyelvként | als eine Zunge’ (1531: ThewrK. 271)
Összetételi utótag, megszilárdult ragos alakulat. | ⌂ A →kép¹ ’kép, (arc)kép’ -n módhatározóragos alakja. Az 5. csoportban a voltaképpen kifejezés előtagja a →van¹ származéka. A szó belseji p > pp kettőződés hangzóközi helyzetben ment végbe, azonban a rövid p is megmaradt; vö. akképen ’így, úgy’ (↑), miképen ’(a)hogy, mint’ (1767: Pápai Páriz–Bod: Dict.) stb. A képpen (↑) eredetileg névutó volt, később lett rag funkciójú. Ennek következtében később meg is rövidült; vö. aképp ’így, úgy’ (1767: NSz.), példaképp ’példának okáért, például’ (1813: NSz.); stb.
☞ Klemm: TMondt. 217; NytudÉrt. 13: 23; Benkő: ÁrpSzöv. 283; EWUng.→ az¹, csoda, ember, ez¹, ezer, fő², kép¹, két, kivált, különb, mely, mi², mi-, sok, titok, tulajdon, van¹Nszt ↪akképpen; ↪azonképpen; ↪ekképpen