üszög [4] A: 1390 Jzeges [sz.] [szn.] (OklSz.); 1395 k. y̋ſeug (BesztSzj. 1313.); 1405 k. vʒug (SchlSzj. 1919.); 1416 u./¹ v̇zo̗ģ (BécsiK. 221); 1489 k. Yzekes [sz.] (MKsz. 1895: 109); 1506 o̗zo̗gghel (WinklK. 166); 1647 üszökét (ItK. 87: 192); 1754 üszköltem [sz.] (NyK. 26: 344); 1838 Üszk (Tsz.); nyj. üszëk (MTsz.) J: 1 1390 ? ’fáklya | Fackel’ (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 1390 ? ’üszkösödés | Gangräne’ # (↑), 1577 k. ’ua.’ (OrvK. 328); 3 1425 ’parázs | (gelöschter) Brand; Glut’ # (OklSz.); 4 1525 k. ’szédítő vadóc, konkolyperje | Schwindelhafer’ (MNy. 11: 81); 5 1577 k. ’rendellenes fejlődésű magzat a méhben, méhüszög | entartete Leibesfrucht’ (OrvK. 335); 6 1708 ’gomba okozta növényi betegség | Brand 〈als Pflanzenkrankheit〉’ (Pápai Páriz: Dict.) Sz: üszögös 1390 [szn.] (↑) | üszkös 1810 üszkös (MKurir 1810. aug. 31.: 405) | üszkösödik 1856 üszkösödik (CsaládK. 281); 1884 üszkösödésbe [sz.] (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A szóvégi g elsődlegesnek tűnik, amelyből a szóvégi k zöngétlenedéssel keletkezett. Az eredeti jelentés a 3. lehet, amely után az 1., 2. jelentés metonimikusan, az 5., 6. jelentés metaforikusan jött létre. A 4. jelentés azzal magyarázható, hogy ez a gyomnövény olyan gyorsan terjed, mint a tűz.

☞ TESz.; EWUng.