üld ∆ A: 12. sz. vége/ ıldetuıtvl [sz.] (HB.); 1808 Üldeni [sz.] (Sándor I.: Toldalék) J: ’üldöz, kerget | verfolgen’ Sz: üldet 12. sz. vége/ ’kergetés, üldözés | Verfolgung’ (↑)

üldöz A: 1416 u./¹ v̇ldo̗zneie (BécsiK. 18); 1510 evldezÿk vala (MargL. 81); 1519 megh ýldeʒnek (JordK. 603); 1552/ oͤldezicvala (HoffgreffÉn. q1b) J: 1 1416 u./¹ ’űz, kerget | verfolgen, nachjagen’ # (↑); 2 1416 u./¹ ’ártani igyekszik vkinek; zaklat, nyugtalanít | jmdm schaden wollen; behelligen’ (BécsiK. 67), 1416 u./² ’ua.’ (MünchK. 10vb); 3 1604 ? ’öldököl, lemészárol | morden, metzeln’ (Szenczi Molnár: Dict. Oͤldoͤzés a.), 1621 ’ua.’ (Szenczi Molnár: Dict. oͤldoͤzoͤm a.); 4 1912/ ’rosszall, helytelenít, hibáztat | mißbilligen’ (NSz.); 5 1962 ’〈törvény bűncselekményt〉 leleplezni és büntetni igyekszik | ahnden’ # (ÉrtSz.) Sz: üldöző 1416 u./¹ v̇ldo̗zo̗io̗kèt ’aki üldöz | Verfolger’ (BécsiK. 69) | üldözet 1416 u./² v̇ldo̗zet ’kergetés, üldözés | Verfolgung’ (MünchK. 19va)

Származékszó, az alapszó képzési módja vitatott. |  ⌂  A szócsalád alapja valószínűleg az üld, amely vagy az →üld¹ vagy az →öl¹ szóból, -d gyakorító képzővel keletkezett. A szó arra utalhat, hogy a vadállatra való vadászat folyamatos üldözést követelt, amely főleg lóháton zajlott; vö. (R.) utána ül ’ülve üldöz’, tkp. ’nyomában ül’  (1583 u.: Nyr. 14: 515); vö. még lat. sedere ’ül’ : insidiae [többes szám] ’leshely, állás’, insidior ’megles vkit’. A jelentéstani viszonyhoz vö. még az →öl¹ vogul adatait, ill. az üldöz szó ’megöl’ jelentését. A szó nagyon korán elavult, a nyelvújítás korában szórványosan került vissza a használatba.

Az üldöz származékszó. |  ⌂  Az üldöz vagy az üld szóból -z gyakorító képzővel, vagy az →ül¹ igéből -döz gyakorító képzővel kelethezhetett.

A szócsaládhoz még |  ⚠  Ugor kori magyarázata főleg jelentéstani okokból kevésbé valószínű.

☞ Ethn. 62: 277; MNy. 51: 489, 56: 76; TESz. üldöz a.; NyK. 80: 121; UEW. 850; EWUng.→ öl¹, ül¹