úgy A: 13. sz. eleje/ ug (KT.); 1481 e. ud (MNy. 85: 7); nyj. júgy, ú', új (ÚMTsz.); uty (MTsz.) J: ‹hsz› 1 13. sz. eleje/ ’olyan módon | so’ # (↑); 2 1416 u./¹ ’akkor | dann’ (BécsiK. 3); 3 1416 u./¹ ’olyan mértékben, annyira | derart, dermaßen’ # (BécsiK. 18); 4 1456 k. ’bizony, valóban; igen | wahrlich; ja’ # (SermDom. 1: 283); 5 1527 ’körülbelül | etwa’ # (Heyden: Puerilium 64); 6 1636 ’éppúgy | ebenso’ (NySz.) | ‹mut névm› 1527 ’olyan | solcher’ (ÉrdyK. 169)

ugyan A: 13. sz. eleje/ vg[o]n (KTSz.); 1372 u./ vgyan (JókK. 105); 1528 hugÿan (SzékK. 335); 1838–1845 ujjan, Unyan (MNyTK. 107: 36); nyj. ugyant [□] (MTsz.); utyon (MTsz.) J: ‹hsz› 1 13. sz. eleje/ ’úgy, olyan módon | so’ (↑); 2 1416 u./² ’bizony, valóban | wirklich’ (MünchK. 74ra); 3 1456 k. ’majdnem, csaknem | beinahe’ (SermDom. 2: 143); 4 1519 ’éppúgy | ebenso’ (JordK. 735); 5 1848 ’〈türelmetlenség, sürgetés stb. kifejezésére〉 | 〈zum Ausdruck von Ungeduld, Anspornen usw.〉’ (NSz.) | ‹ksz› 1 1474 ’noha, bár | zwar’ (BirkK. 2); 2 1527 ’hanem | aber, doch’ (Heyden: Puerilium 30)

A szócsalád alapja, az úgy belső keletkezésű, de kialakulásmódja vitatott. | 1 Megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  Egy -l ablatívuszraggal, palatalizációval és l > ly > gy affrikálódással keletkezett. 2 Származékszó. |  ⌂  Egy -gy névmásképzővel keletkezett. – Hasonló kialakulásmódhoz vö. →hogy¹, →így. ▣  ⌂  Az o mutató névmásból keletkezett, amely az a¹ (→az¹) eredeti változata, zártabbá válással. A szó eleji ú emfatikus nyúlás eredménye; vö. →így.

Az ugyan megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  Az ugyan az úgy szóból -n határozóraggal keletkezett; vö. hogyan (→hogy¹), ígyen (→így) stb. A szó eleji u rövidsége az alapszó eredeti rövid magánhangzóját őrizte meg.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Mindkét szó eredetileg határozószó volt. Az úgy jelzői funkcióban vált névmássá. Az ugyan kötőszói funkciója összetett mondatokban alakult ki.

☞ MNy. 35: 150, 50: 320; TESz.; EWUng.→ az¹, csak-, isten-, ugyan-, ugyeUN UEW. № 656