ötlik [1] A: 1372 u./ ewtlwet [sz.] (JókK. 68); 1456 k. etleth [sz.] (SermDom. 2: 580); 1508 el o̗tlek [▽] (DöbrK. 220); 1645 oͤtoͤljék (NySz.) J: 1 1372 u./ ’bugyog, ömlik; lövell 〈víz, vér stb.〉 | quellen, strömen; schießen 〈Wasser, Blut usw.〉’ (↑); 2 [be~ik] 1493 k. ’benyomul, behatol | eindringen’ (FestK. 61); 3 1771 ’felvetődik, felvillan, megjelenik | es fällt einem ein’ (NSz.) Sz: ötlés 1372 u./ ewtleſeuel ’forrás, kútfő | Quellen’ (JókK. 92); 1772 ’kiütés, pattanás | Ausschlag’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 301) | ötlet 1792 Ötlet ’objektum, tárgy | Objekt’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1812 ’hirtelen támadt gondolat | plötzlicher Gedanke, Idee’ (NSz.) | ötletes 1833 ötletest ‹fn› ’ravasz, agyafúrt, elmés ember | ’ (Társalkodó 1833. aug. 7.: 252); 1835 ötletes ’esetleges | zufällig’ (Kunoss: Gyal. Incidentalis a.); 1872 ’elmés | sinnreich’ (Szily: NyÚSz.)

Származékszó. |  ⌂  Az öt (az →önt ’önt, kiönt; árad’ eredeti változata) -l gyakorító képzős származéka; vö. bomlik (→bont), oszlik (→oszt) stb. A 3. jelentés, amely ma a legismertebb, metafora a 2. jelentés alapján.  ⌘  Az ötlet, ötletes származékok nyelvújítási alkotások.

☞ NyK. 35: 108; TESz.; Benkő: FiktI. 115; EWUng.→ öklik, önt