ószeres A: 1708 Ó ſzeres (Pápai Páriz: Dict. 274); 1805 ószërës (NSz.) J: ’zsibárus | Trödler’
Származékszó. | ⌂ A (R.) ószer ’zsibvásár’ (1708: Pápai Páriz: Dict. 274) vagy esetleg ’zsibáru, régiség’ (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.) összetételből s melléknévképzővel. Az ószer az →ó¹ ’régi’ + →szer¹ ’dolog, eszköz’ vagy →szer² ’falurész; utca’ szóból keletkezett. Az ószer szó vagy a zsibáru használt voltára, csekély értékére vagy pedig a zsibárusok piacára utalhatott. ∼ Egyéb, régi megnevezések: ószerszámos ’zsibárus’ (1643: Comenius: Jan. 98); ószerszámárus ’ua.’ (1708: Pápai Páriz: Dict. Scrūtā a.).