ódzkodik A: 1847 oldozkodott [▽] [sz.] (Társalkodó 1847. márc. 11.: 75); 1855 oldozkodik [▽] (NSz.); 1884 ódzkódom (NSz.); 1916 ódozkodni [sz.] (NSz.); 1957 ódzkodott (NSz.) J: 1 1847 ’(ki)oldozódik; szabadul | sich auflösen; loskommen’ (Társalkodó 1847. márc. 11.: 75) (↑); 2 1884 ’húzódozik, vonakodik | sich sträuben’ (NSz.) (↑); 3 [ki~ik] 1887 ’kibontakozik; keletkezik | sich entfalten; entstehen’ (NSz.)
Származékszó. | ⌂ Az ódz ’oldoz’ ige -kodik visszaható képzős alakja. Az alapszó az oldoz (→old). ∼ Idetartozik még a másik visszaható képzővel keletkezett ódzkolódik ’kioldozódik’ (1890: Nyr. 19: 509), ’húzódozik, vonakodik’ (1941: Bárczi: SzófSz.).
☞ TESz.; EWUng.→ old