érv A: 1816 érv (Nszt. érv² a.) J: 1 1816 ’erjesztő anyag | Gärmittel’ (↑); 2 1842 ’érvény | Geltung’ (Nszt. érv¹ a.); 3 1847 ’véleményt megalapozó ok, megokolás | Argument’ # (Nszt. érv¹ a.) Sz: érvel 1868 érvel (Nszt.)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ Az →érik igéből keletkezett egyes v-tövű főnevek (→elv, →nyelv stb.) tévesen képzőként értelmezett -v-jével; az alaktanhoz vö. →élv. A 2. jelentés kialakulásában az →ér¹ ’beteljesedik; értéke van’ is közrejátszhatott. ⌘ Nyelvújítási szó. ⚠ Az →ér¹ szóból, ill. az →erő-ből való származtatása aligha valószínű.
☞ Tolnai: Nyelvújítás 210; EtSz.; TESz.; EWUng.→ érikNszt ↪érv¹; ↪érvel