éhenkórász A: 1787 Éhenkórász (Nszt.); nyj. éhën-kárász (MTsz.) J: ’szegényen tengődő, nélkülöző, éhező csavargó; ingyenélő | armer Schlucker, Hungerleider’

Összetett szó. |  ⌂  Az éhen ’éhes’  (az →éh-n módhatározóragos alakja) + a →kórász ’böngésző’ összetétele.  ⊚  Az egykori tájszó a nyelvújítás idején vált köznyelvi szóvá.

TESz.; EWUng. éh, kórászNsztéhenkórász