ámbár A: 1540/ ámbár (MNy. 69: 360) J: ‹ksz› 1540/ ’(ha)bár, noha, jóllehet | obwohl’ (↑) | ‹hsz› 1 1594 e./ ’bátran, ám legyen!, nosza! | es sei, wohlan’ (Balassi: Ist. C7a); 2 1635 ’bárcsak | wenn nur’ (NySz. 23)
ámbátor ∆ A: 1551 Am bator (Heltai: Bibl. 1: O4); 1568 ambator (SzT.) J: ‹hsz› 1551 ’bátran, ám legyen!, nosza! | es sei; wohlan’ (↑) | ‹ksz› 1672 ’(ha)bár, noha, jóllehet | obwohl’ (SzT.)
Összetett szók. | ⌂ Az →ám + →bár², ill. →bátor² mellérendelő összetétele. Azonos jelentésű tagok gyakori együttes használata következtében jöttek létre. Az ámbár eredetileg megengedő értelmű határozószó volt. – Az is lehetetséges azonban, hogy az ámbár szóösszerántással keletkezett az ámbátor-ból.
☞ Klemm: TMondt. 607; TESz.; EWUng.→ ám, bár², bátor²Nszt ↪ámbár; ↪ámbátor