állkapocs A: 1809 állkapotsnak (NSz.) J: ’az alsó fogakat magába foglaló, patkó alakú csont | Kinnlade’ #
Nyelvújítási összetett szó. | ⌂ Az →áll² + →kapocs jelöletlen birtokos jelzős alárendelő összetétele. Ezt az összetételt az →állkapca helyettesítésére alkották valószínűleg azért, mert ezt részint érthetetlennek tartották, részint pedig ízléstelennek a ’rongyféleség’ jelentésű kapcá-ra emlékeztető utótagja miatt. Az orvosi szaknyelvben is meghonosított állkapocs gyorsan kiszorította a korábbi állkapca összetételt. ⌘ Nyelvújítási alkotás.