ágaskodik A: 1566 Ágaskodgyal [d-j] (NySz.); 1664 foͤlágaskodik [▽] (Wagner: Phras. 2: 195); 1863 Ábaskodni [sz.] (Nyr. 5: 89) J: 1 1566 ’fölfelé nyújtózkodik; lábujjhegyen áll | sich aufwärts bäumen; auf den Zehenspitzen stehen’ # (↑); 2 1748 ’felfelé törekszik | in die Höhe streben’ (NySz.)
Származékszó. | ⌂ Az ágas ’ágakkal ellátott oszlop’ (→ág) főnévből jött létre visszaható képzővel. A szó eredetileg emberek felnyújtott karral (vagy állatnak felemelt mellső végtaggal) való testtartását jelölte, amely a szemlélőt az élő fa vagy az ágas nevű tárgy felfelé irányuló ágaira emlékeztette. A szó belseji g ~ b váltakozáshoz vö. →árguvál.