fenyeget A: 1372 u./ fenyegeteſnek [sz.] (JókK. 154); 1416 u./¹ fenėgèt; fèṅègėt vala; fėnèǵètėſekꝛo̗l [sz.] (BécsiK. 27, 40, 90); 1495 e. meg feṅo̗get (GuaryK. 80); 1575 fennyegetic vala (Heltai: Krón. 99b); 1882 fenyigetött (NSz.) J: 1 1372 u./ ’szidalmaz | schmähen’ (↑); 2 1416 u./¹ ’ijeszt, megfélemlít, veszélyt jelent vki számára | drohen’ # (↑); 3 1495 e. ’előre figyelmeztet, óva int | warnen’ (↑) Sz: fenyegetés 1372 u./ (↑) | fenyegetőzik 1585 Fenyegetoͤzoͤm (Cal. 360)

fenyít A: 1416 u./² feneitic vala; feṅeite (MünchK. 47ra, 15va); 1474 fenehtek [sz.] (BirkK. 4b); 1570 fenyítekel [sz.] (SzT.) J: 1 1416 u./² ’int, figyelmeztet | ermahnen’ (↑); 2 1416 u./² ’dorgál | rügen’ (MünchK. 36vb); 3 1519 k. ’fenyeget | bedrohen’ (DebrK. 120); 4 [főleg meg~] 1581 ’〈veréssel〉 büntet | strafen 〈mit Prügel〉’ # (SzT. fenyíték a.) Sz: fenyíték 1474 fenehtek ’intés, dorgálás | Ermahnung’ (↑); 1570 ’fenyegetés, veszedelem | Drohung’ (↑); 1581 ’fenyítés, büntetés | Strafe’ (SzT.)

Származékszók. |  ⌂  Valószínűleg a fen ’élez, élesít, hegyez’ (→fen) igéből keletkezett -get gyakorító, ill. -ít műveltető képzővel. A szó belseji n > ny palatalizációhoz vö. →fene, →fenn stb. Mindkét szó eredetileg a fogaikat vicsorgató dühös vadállatokra vonatkozhatott ’fenegeti a fogát vki ellen’ jelentésben; vö. még →acsarkodik, →fenekedik stb. A jelentések ennek az eredeti jelentésnek az alapján alakulhattak ki. A jelentésváltozást a →fedd is befolyásolhatta.  ⚠  A →fedd származékaiként való magyarázat téves.

☞ MNy. 38: 295, 51: 485; TESz. fenyít a. is; Benkő: FiktI. 116; EWUng.→ fen