fal² A: 1372 u./ kewfalon (JókK. 68) J: 1 1372 u./ ’függőleges síkú épületelem | Wand, Mauer’ # (↑); 2 1497 ’keréktalp | Radfelge’ (OklSz.); 3 1516 ’hordódonga | Daube’ (OklSz.); 4 1804 ’védőburok | Schutzhülle’ (NSz.); 5 1887 ’csíkvarsa | Teil der Fischreuse’ (Herman: HalK. 783) Sz: falas 1416 u./¹ ko̗̗falos (BécsiK. 67) | falatlan 1416 u./¹ ko̗̗ falotlan ’fal, kerítés nélküli | ohne Mauern’ (BécsiK. 67) | falaz 1587 falozassal [sz.] ’abroncsoz 〈kocsikereket〉 | felgen’ (SzT.); 1652 [sz.] ’falat emel, épít | mauern’ (SzT.); 1900 ’bűnténynél segédkezik | Schmiere stehen 〈im Arg.〉’ (Jenő–Vető: TolvSz. 67)

Örökség a finnugor korból. |  ≡  Osztj.  (V.), (O.) păl ’gát, halfogó rekeszték’; finn pato ’(véd)gát’; lp.  (norv.) buođđo ’(véd)gát, töltés; halfogó rekeszték’ [fgr. *paδɜ ’(véd)gát; halfogó rekeszték’].  ≋  Megfelelői: török adar- ’(fel)épít’; mandzsu faȷ̌iran ’fal’; stb.  ⌂  A fgr. *δ > m. l hangváltozáshoz vö. →alszik, →nyél stb. Az 5. jelentés az eredeti finnugor jelentés sokáig lappangó megőrződése lehet. A megnevezett tárgy megváltozása következtében metaforikusan kezdte előbb a vesszőfonadékból, később a kőből, téglából és más anyagból épült házak épületelemét jelölni. Hasonló jelentésváltozáshoz vö. ném. winden ’forgat; gombolyít; fon’ > ném. Wand ’fal; egy fajta ajtószárny; stb.’. A falaz származék ’bűnténynél segédkezik’ jelentésének kialakulásában a ném.  (argó) die Mauer machen ’ua.’, tkp. ’falat csinál’ is szerepet játszhatott; vö. még falból dolgozik ’naplopó, semmittevő (ember)’, falhoz állít ’rászed, becsap vkit’  (1978: Nyr. 102: 150).

☞ MNy. 7: 103; EtSz.; MSzFE. fal¹ a.; TESz.; EWUng.→ fő-¹, köz-, spanyol-, tűzfal, véd-UN UEW. № 687