eszterág † A: 1329/ Straak [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 301); 1359 Istrog [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 51); 1369 Eztrak [hn.] (OklSz.); 1395 k. ſtrak (BesztSzj. 1167.); 1405 k. ʒtrag (SchlSzj. 1752.); 1467 Ezteragh [szn.] (OklSz.); 1566 esztarag (Heltai: Fab. 65) J: ’gólya | Storch (Ciconia)’
Valószínűleg szláv, esetleg déli szláv jövevényszó. | ≡ Blg. щърк; szbhv. štrk, (Kaj) štrok; szln. štrk: ’gólya’; – óe. szl. strъkъ ’hattyú’; or. (R.) стьркъ ’gólya’, (N.) стерк ’fehér daru’ [valószínűleg indoeurópai eredetű; vö. ném. (ófn.) storah ’gólya’; lett stirka ’hosszú lábú lény’; stb.]. ⌂ E származtatásnak az a nehézsége, hogy a szótagalkotó szláv r helyén jelentkező m. ra példa nélkül áll a szláv jövevényszók között. ⚠ Németből való származtatása hangtani okokból téves.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 633; TESz.; ABpL. 19: 146; EWUng.