élhetetlen A: 1587 elhetetlenne (SzT.); 1809 éhetetlen (NSz.) J: 1 1587 ’életképtelen, nem életképes; nyomorodott | nicht lebensfähig; verkrüppelt’ (↑); 2 1681 ’ügyetlen, gyámoltalan; szánalmas | ungeschickt, unbeholfen; erbärmlich’ # (SzT.); 3 1724 ’hasznavehetetlen; semmirekellő | unbrauchbar; nichtswürdig’ (SzT.); 4 1759 ’〈erkölcsileg〉 rossz, gonosz | 〈moralisch〉 schlecht, böse’ (NSz.)
Származékszó. | ⌂ Az élhet (→él¹) igéből keletkezett a -tlen melléknévképzővel; vö. ehetetlen (→eszik), értetlen (→ért) stb. A jelentések az →él¹ különböző jelentéseiből jöttek létre jelentésbővüléssel.
☞ TESz.; EWUng.→ él¹