elem A: 1808 elemei (NSz.); 1845 ellemet (NSz.) J: 1 1808 ’alkotórész | Grundbestandteil’ # (↑); 2 1813 ’vegyileg tovább nem bontható anyag | chemisches Element’ (NSz.); 3 1826 ’kezdet | Anfang’ (NSz.); 4 1827 ’természeti erő(k); a négy »őselem« (tűz, víz, levegő, föld) vmelyike | Naturelement(e); eines der vier «Urelemente»’ (Nszt.); 5 [birtokos személyjellel] 1831 ’éltető közeg | Lebenselement’ (Nszt.); 6 1831 ’egyén, személy | Person’ (Nszt.); 7 [többes számban] 1833 ’alapismeretek 〈tudományé stb.〉 | Grundzüge 〈der Wissenschaft usw.〉’ (NSz.); 8 1875 ’villamosságot termelő eszköz | elektrische Batterie’ # (Nszt.) Sz: elemi 1818 elemi ‹mn› (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 1882 elemibe ’elemi iskola | Elementarschule’ (Nszt.) | elemez 1823 elemzi (TudGyűjt. 8/2: 93); 1840 elemezi ’megvizsgál, értelmez, leír | analysieren’ (Nszt.) | elemista 1847 elemista ’elemi iskola tanulója | Schüler einer Elementarschule’ (Jelenkor 1847. márc. 28.: 191)

Tudatos szóalkotás, szórövidülés. |  ⌂  Az →elementum-ból alkották meg annak magyarítására. A szó alaki felépítésére és a jelentések alakulására szó eleji el- (→elő¹ ’kezdet, vminek az eleje’) lehetett hatással. A jelentések részint az 1. jelentésből, részint az elementum alapján keletkeztek.  ⌘  Nyelvújítási szó.  ⚠  Az →elő¹ származékaként való magyarázata téves.

☞ EtSz. *el- a.; TESz.; EWUng.→ elementum