egyezik A: 1528 eǵǵezӳk [▽] (SzékK. 107); 1659 megegyez (NySz.); 1805 ëggyez (NSz.) J: 1 1528 ’vmivel azonosnak, vmihez hasonlónak mutatkozik; vmivel összhangban van, összeillik, vminek megfelel | übereinstimmen; entsprechen’ # (↑); 2 [főleg meg~] 1583 u. ’egyesül | sich vereinigen’ (Nyr. 10: 469); 3 1585 ’egyetért, beleegyezik; megfér, békében él vkivel | einverstanden sein, zustimmen; sich mit jmdm verstehen’ (Cal. 234); 4 1604 ’megegyezésre törekedik v. jut, közös döntést hoz; osztozik vmiben | übereinkommen; an einer Sache Anteil nehmen’ (Szenczi Molnár: Dict. Plínthides a.); 5 1742/ ’egyesít | vereinigen’ (NSz.); 6 1800 ’összehasonlít, összevet; összehangol, összeegyeztet | vergleichen; in Einklang bringen’ (Nszt.); 7 1958 ’vitatkozik, veszekedik | zanken, streiten’ (ÚMTsz.) Sz: egyeztet 1585 Eggyesztetoͤ [sz.] (Cal. 565) | egyezség 1778 egyezségben ’megállapodás, szerződés | Abkommen, Einigung’ (Nszt.); 1817–1835 ’egyetértés | Einvernehmen’ (MNy. 65: 284) | egyezkedik 1832 egyezkedés [sz.] (HazKülfTud. 1832. szept. 29.: 117) | egyezmény 1833 egyezmény (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  Az →egy számnévből keletkezett -z igeképzővel. Az 1. és 6., ill. a 3. jelentés az alapszó ’azonos, hasonló, egyéget alkotó’, ill. ’egyetértő; egyakaratú’ jelentéséből érthető. A 2. és 5. jelentéshez vö. az alapszó számnévi jelentését.  ⌘  Az egyezség, egyezkedik, egyezmény nyelvújítási származékszók, ám az egyezség jelentésének alakulását az egyesség (→egyes) is befolyásolta.

☞ TESz.; MNy. 65: 278; EWUng.→ egy