egyén A: 1814 egyének (Nszt.); nyj. ëgyén (ÉrtSz.) J: 1 1814 ’a többi embertől sajátosságai alapján különböző emberi lény; személy | Individuum; Person’ (↑); 2 1839 ’egyed 〈dolgokra vonatkoztatva〉 | Einzelding’ (NSz.) Sz: egyéni 1829 egyéni ’vmitől jól megkülönböztethető, sajátságos | ’ (Nszt.) | egyéniség 1831 egyéniség ’vki (v. vmi) mint különleges egyéni tulajdonság(ok) hordozója | ’ (Nszt.)
Tudatos szóalkotással keletkezett összetett szó. | ⌂ Az →egy számnév + az →én valószínűleg jelzős alárendelő összetétele. Összetételként elhomályosult, ma inkább az egy származékaként hat. A 2. jelentése elavult. ⌘ Nyelvújítási szó. ∼ Hasonló összetétel a (R.) egyki ’valaki, egyén’ (1786: NySz.).
☞ Tolnai: Nyelvújítás 207; Bárczi: MNyÉl. 306; TESz.; EWUng.→ egy, én